Hogyan írjunk idézőjelet, gondolatjelet, illetve nagykötőjelet, umlautos a-t számítógépen? Ha nem szeretnénk elsumákolni az írásjeleket, akkor ne az egyszerűnek tűnő megoldásokat válasszuk. Ha idézőjel gyanánt a shift+2 billentyűkombinációt használjuk, így néz ki a végeredmény: “Kedves Rokon!” Azaz a macskaköröm elöl is fent van, pedig lent lenne a helye… Ha gondolatjel vagy nagykötőjel helyett sima kötőjelet … Olvass tovább
Miért olvassa át valaki – akár mi magunk – a szövegünket, ha ott a helyesírás-ellenőrző program? – vetődhet fel a kérdés. Egyszerű a válasz: mert a szoftver nem megbízható. Ugyanis nem képes értelmezni a szöveget. A memóriájában lévő szavakat elfogadja, a számára ismeretleneket viszont akkor is aláhúzza, ha helyesek, amennyiben pedig egy elütés következtében más, … Olvass tovább
Találós kérdés: hogy hívják a gyorsasági autóversenyzés csúcskategóriáját? Régebbi nevén Forma–1, újabban divatos elnevezése pedig Formula–1! Mindegy, melyiket használjuk, mindkettő helyes, csak arra figyeljünk, milyen hosszúságú benne a kötőjel! Ez bizony nagykötőjel, mérete azonos a gondolatjelével! Hogyan „állítjuk elő” számítógépen? Miközben nyomva tartjuk az alt gombot, üssük be a 0150 számsort a (természetesen bekapcsolt) numerikus … Olvass tovább
Ma már egészen gyakori, hogy sziával indítunk egy levelet (többnyire persze elektronikus levélről van szó). Hogy személyesebb legyen, odatesszük a címzett nevét is, közvetlenül a köszönés után. A két szó közötti vessző azonban – tapasztalatom szerint – jobbára lemarad, pedig ott a helye. Hogyan is tanultuk az iskolában? A megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi … Olvass tovább