Nagyon gyakori hibaforrásról lesz szó a mai bejegyzésben, sajnos sokszor hivatásos vagy félprofi szövegírók – bloggerek, újságírók – is eltévesztik. A nagy kérdés: mikor kell az és kötőszó elé vessző? Ha egyszerűen szeretnénk megfogalmazni a választ: akkor, amikor tagmondatokat választ el. Például: Tegnap szép idő volt, és lementünk a strandra úszni. Az igazgató rábízta a … Olvass tovább
A minap a tévében láttam leírva a következő szót: Melbourneben. Furcsán néz így ki, nem is helyes… Tény, hogy az idegen szavak, nevek írása nem könnyű feladat, de nem is megoldhatatlanul nehéz. Általában közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk a magyar toldalékokat. Például: Birminghamben. Melbourne esetében azonban egy kötőjel hiányzik a leírt szóból, így helyes: Melbourne-ben. Vannak ugyanis … Olvass tovább
A címválasztás árulkodó; ismét egyik kedvenc – és kimeríthetetlen – témám következik: egybeírás és különírás. Vannak olyan kifejezések a magyar nyelvben, amelyek mást jelentenek egybe- és különírva. A múltkor már volt szó erről az angoltanár és az angol tanár kapcsán, most egy újabb eset következik. Ha valakinek valami rosszulesik, vagyis kellemetlenül, fájdalmasan érinti, akkor egybeírjuk. … Olvass tovább
Mindkettő helyes, csak éppen mást jelentenek. Pontosan úgy, mint az áru és az árú esetében. A falu főnév, a településfajtát jelöli. Például: a falu főutcája. A falú pedig melléknév, általában még egy jelző szokott előtte állni. Például: a piros falú házban lakik. Ha bizonytalanok vagyunk, mikor melyikkel van dolgunk, foglaljuk mondatba, vagy teszteljük kérdőszóval. Mi … Olvass tovább
Böngésztem a hirdetéseket, és megakadt a szemem a következőn: angol tanárt keres egy iskola. A szövegből aztán kiderült, hogy valójában angoltanárról van szó. 🙂 Mi a különbség? Az angol tanár tulajdonképpen angol nemzetiségű tanár, aki bármilyen tantárgyat oktathat, míg az angoltanár, aki bármilyen nemzetiségű lehet, angol nyelvet tanít. Egy szó tehát a fizikatanár, a matematikatanár, … Olvass tovább
A napokban láttam leírva a következő szót (nem mondatkezdő helyzetben): Melbourne-i. Az, aki klaviatúrára vetette, jól érezte, hogy kötőjellel kell írni, abban hibázott, hogy meghagyta a tulajdonnévre jellemző nagy kezdőbetűt. Vagyis a helyes írásmód: melbourne-i. Gyorsan meg is magyarázom, miért. Idegen szavak vagy nevek esetében – ahol az adott nyelv helyesírását követjük – a toldalékot … Olvass tovább
Az év első fele az adóbevallások időszaka is, így a mai bejegyzésnek az adózás lesz a témája. Hogyan? Természetesen helyesírási szempontból! Forrásom ezúttal is a jelenleg érvényben lévő helyesírási szabályzat. A legismertebb adónem a személyi jövedelemadó, röviden szja. (Pont nem kell a végére, csak a mondat befejezése indokolta.) Az szja-t be kell fizetni a megadott határidőig, … Olvass tovább
Mi a közös a címben szereplő három kifejezésben? Mindhárom egy-egy sportág neve, és mindhárom leírásakor elbizonytalanodhatunk… 🙂 Gyorsan változó világunkban nap mint nap születnek új sportágak. Kellett már leírnod valamelyik újabb mozgásfajta nevét? Például a testépítés – a magyarban is használatos – angol elnevezését? Vannak szavak, amelyek az eredeti és a magyaros írásmóddal egyaránt helyesek, … Olvass tovább
Miért olvassa át valaki – akár mi magunk – a szövegünket, ha ott a helyesírás-ellenőrző program? – vetődhet fel a kérdés. Egyszerű a válasz: mert a szoftver nem megbízható. Ugyanis nem képes értelmezni a szöveget. A memóriájában lévő szavakat elfogadja, a számára ismeretleneket viszont akkor is aláhúzza, ha helyesek, amennyiben pedig egy elütés következtében más, … Olvass tovább
Találós kérdés: hogy hívják a gyorsasági autóversenyzés csúcskategóriáját? Régebbi nevén Forma–1, újabban divatos elnevezése pedig Formula–1! Mindegy, melyiket használjuk, mindkettő helyes, csak arra figyeljünk, milyen hosszúságú benne a kötőjel! Ez bizony nagykötőjel, mérete azonos a gondolatjelével! Hogyan „állítjuk elő” számítógépen? Miközben nyomva tartjuk az alt gombot, üssük be a 0150 számsort a (természetesen bekapcsolt) numerikus … Olvass tovább