Először hivatalos iratokban bukkant fel, később a sajtónyelvben is elterjedt, és ma már gyakorinak számít a kerül megrendezésre/bemutatásra/megépítésre stb. kifejezés. Szép karrier van mögötte… 🙂 Én kerülöm, mindjárt leírom, miért.
Induljunk messziről! Régen a magyar nyelvben is volt az igéknek szenvedő – idegen nevén passzív – ragozása. Közhírré tétetik! Ismerős? Ez az! Megépíttetetik, bemutattatik, megrendeztetik – mondhatnánk, ha ez az alak időközben nem kopott volna ki teljesen a nyelvből. Van viszont helyette határozatlan alany: többes szám harmadik személyű. Megépítik, bemutatják, megrendezik. Valószínűleg ezeket nem találta a „köz-nyelvérzék” elég semlegesnek, elég általánosnak, ezért hívta életre a kerül megrendezésre formulát és társait, hogy véletlenül se fogalmazódjon meg a nagy kérdés: de mégis kik?
Személyes véleményem következik: az új módit csúnyának, terjengősnek és döcögősnek érzem, ezért jómagam maradok a többes szám harmadik személyű határozatlan alanynál. A darabot este bemutatják a színházban (ehelyett: a darab este bemutatásra kerül a színházban), az új lakóparkot jövőre építik meg (ehelyett: az új lakópark jövőre kerül megépítésre), a jótékonysági bált holnap rendezik meg (ehelyett: a jótékonysági bál holnap kerül megrendezésre). Számomra szebben, gördülékenyebben, egyszerűbben és kellően általánosan hangzik.