A címválasztás árulkodó; ismét egyik kedvenc – és kimeríthetetlen – témám következik: egybeírás és különírás.
Vannak olyan kifejezések a magyar nyelvben, amelyek mást jelentenek egybe- és különírva. A múltkor már volt szó erről az angoltanár és az angol tanár kapcsán, most egy újabb eset következik.
Ha valakinek valami rosszulesik, vagyis kellemetlenül, fájdalmasan érinti, akkor egybeírjuk. Rosszulesett neki, hogy a legjobb barátja nem állt ki mellette.
Ha valaki rosszul esik, akkor szó szerint kell érteni, vagyis szerencsétlenül esik el, ami – feltehetően – sérülést okoz neki. Focizás közben rosszul esett, és kificamodott a bokája. (További segítség, ha megfigyeljük, hogy a mondat alanya az előbbi esetben valami, az utóbbiban pedig általában valaki.)
A jólesik és a jól esik ugyanígy működik. Jólesik neki a meleg teát kortyolgatni. A cselgáncsos jól esett, amikor megcsúszott a jégen, és így szerencsére nem sérült meg.