Mi az, amivel mindenki találkozott az iskolában, de felnőttként a többségnek már aligha jut eszébe? A kétismeretlenes egyenlet, a periódusos rendszer, Berzsenyi Dániel költeményei – és a helyesírási szótár.
A magyar helyesírás szabályai című kötetet a Magyar Tudományos Akadémia adja ki, és tapasztalatom szerint leginkább csak azok íróasztalán vagy könyvespolcán kap helyet, akik hivatásszerűen foglalkoznak a magyar nyelvvel és helyesírással. Pedig mindenkinek hasznos lenne, aki bármit is ír: hírlevelet, e-mailt, reklám- vagy honlapszöveget, szakdolgozatot, önéletrajzot.
Magam is forgatom, mert időnként találkozom olyan kifejezésekkel, szavakkal, amelyeket ritkán írok le, és a könyv segítségével ellenőrzöm magam. Általában nem hagy cserben a nyelvérzékem, de megnyugtató, hogy belenézhetek a szabályzatba, ha elbizonytalanodom.
A magyar helyesírás szabályai – új idők, új írásmódok
A legfrissebb kiadás, a tizenkettedik 2015-ben jelent meg, és az előző, 1984-es változathoz képest tartalmaz módosításokat. Gondoljunk csak bele, hány új szó keletkezett a nyolcvanas évek óta! Hol volt még akkor az e-mail és az e-mail-fiók, a mobil-előfizető és a mobilhálózat, az internetprotokoll és az eurózóna! Igen, ezek a szavak mind megtalálhatóak a szótárrészben, egy-két perc csupán megkeresni. Némi gyakorlással és lapozgatással kiismerhetjük magunkat a kötetben, ami jelentősen meggyorsítja a használatát. Nagy segítség, hogy a könyv végén külön oldalakon – áttekinthető módon – sorolják fel azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyeknek megváltozott a helyesírása.
A kiadvány megvásárlásával az internetes szótár aktiválásához is kaptam kódot, amely még jobban megkönnyíti a munkát. Jómagam ugyan szívesen lapozgatom a könyvet, általában kéznél is van, de természetesen nem cipelem mindenhová. 🙂
Apropó, hogy írjuk helyesen azt, hogy szmájli? 🙂