Újévkor boldog új évet kívánunk az ismerőseinknek. Ez rendben is van, de akkor most új év vagy újév? Mindkét írásmód helyes, csak éppen mást jelent. Az újév vagy újesztendő egyetlen napot, január elsejét jelöli; magának az ünnepnapnak ez a neve (és természetesen kis kezdőbetűvel írjuk, ahogy a többi ünnep elnevezését is). Az új év, illetve … Olvass tovább
Mindenkinek békés, boldog karácsonyt kívánok! Töltsétek úgy az ünnepet, ahogy szeretnétek: a családotokkal, a barátaitokkal, bejglievéssel, olvasással, rokonlátogatással, utazással, de legfőképpen pihenéssel. Ez utóbbira biztosan mindnyájunknak nagy szüksége van…
Nap mint nap változik a világunk, és ehhez igazodva nap mint nap születnek szavak; magunk is könnyen észrevehetjük a változásokat. A helyesírási szabályzat aktuális, tizenkettedik kiadásában számos új szó helyesírását megnézhetjük. Ha elbizonytalanodunk, érdemes fellapozni! Megtudhatjuk belőle például azt, hogy magyarosan írva lájkolhatunk valamit, ha tetszik. A helyesírás-ellenőrző aláhúzza, de ne higgyünk neki, a program … Olvass tovább
Érdekes kérdést kaptam valamikor ősszel: kell-e pontot tenni a házszám végére? Hiszen sorszámot jelöl, de tőszámnévként mondjuk, vagyis így hangzik szóban: Kossuth utca tizenhat. (A pontot ezúttal a mondat vége indokolta.) A helyes válasz: ha számjeggyel írjuk ki, bizony ott a pont! Azaz a Kossuth utca 16. alatti intézményről van szó, vagy a Kossuth utca … Olvass tovább
Habár egy évben csupán egyszer van, mégsem tulajdonnévvel jelöljük, mi az? A karácsony. Minden valószínűség szerint az angol nyelv hatásának köszönhető, de mostanában sokan nagy kezdőbetűvel írják a karácsony (vagy általában az ünnepek) nevét. Pedig magyarul nem kellene, hiszen ezek köznevek. Tehát helyesen karácsony, húsvét, szenteste, farsang, szilveszter és mindenszentek. Ugyanígy kis betűvel kezdjük a nemzeti … Olvass tovább
Mindig megmosolyogtat, ha úrnőnek vagy úrhölgynek szólítanak. Jellemzően hivatalos(nak tűnő) levelekben szokott előfordulni, hogy a megszólításban a nevem után biggyesztik ezt a titulust. Én meg persze mulatok rajta, mert – elnézést, de így van – hülyén hangzik. Az úrhölgyről meg az úrnőről a középkori várak csúcsos, fátylas fejfedőt hordó (kis)asszonyai jutnak eszembe, és nehezen tudom … Olvass tovább
Lehet mosolygó: 🙂 . Lehet szomorú: 🙁 . Ma már ezerféle hangulatot, érzelmet kifejezhetünk vele – szavak helyett. Angolul smiley. Magyarul ugyanígy nevezzük, és az angol módit követve ejtjük ki. De mi a helyzet, ha magyar szövegben szeretnénk leírni a nevét? Az érvényes helyesírási szabályzat szótárrészét érdemes fellapozni a válaszért. A kötet szerint szmájli a … Olvass tovább
Mi az, amivel mindenki találkozott az iskolában, de felnőttként a többségnek már aligha jut eszébe? A kétismeretlenes egyenlet, a periódusos rendszer, Berzsenyi Dániel költeményei – és a helyesírási szótár. A magyar helyesírás szabályai című kötetet a Magyar Tudományos Akadémia adja ki, és tapasztalatom szerint leginkább csak azok íróasztalán vagy könyvespolcán kap helyet, akik hivatásszerűen foglalkoznak … Olvass tovább
Ma már egészen gyakori, hogy sziával indítunk egy levelet (többnyire persze elektronikus levélről van szó). Hogy személyesebb legyen, odatesszük a címzett nevét is, közvetlenül a köszönés után. A két szó közötti vessző azonban – tapasztalatom szerint – jobbára lemarad, pedig ott a helye. Hogyan is tanultuk az iskolában? A megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi … Olvass tovább
Nem, ezek a szavak nem egy iskolai fogalmazás végén virítanak pirosan, egy-egy osztályzattal megtoldva… Erről a triumvirátusról – vagyis a helyesírásról, a stílusról és a tartalomról – szeretnék írni a Szövegfaragó blogban, megkönnyítendő azok dolgát, akiknek ilyen-olyan szövegeket kell alkotniuk, de nem a nyelvészet a szakterületük. Mumusok, könnyen eltéveszthető szavak között próbálom navigálni az olvasót, felhívni … Olvass tovább