Éppen ma botlottam egy – egyébként kiváló – letölthető kiadványba, amely háziasszonyoknak segít az ünnepre való felkészülés megtervezésében. A (majdnem) helyesírási és egyéb hiba nélkül összeállított szövegben elég súlyosnak tekinthető nyelvhelyességi tévesztés ötlött szemembe: a szerző helyiség helyett helységet írt a takarításról szóló oldalakra. Klasszikus példa a hasonló alakú szavak tanítása során e két kifejezés, … Olvass tovább
Nagyon gyakori hibaforrásról lesz szó a mai bejegyzésben, sajnos sokszor hivatásos vagy félprofi szövegírók – bloggerek, újságírók – is eltévesztik. A nagy kérdés: mikor kell az és kötőszó elé vessző? Ha egyszerűen szeretnénk megfogalmazni a választ: akkor, amikor tagmondatokat választ el. Például: Tegnap szép idő volt, és lementünk a strandra úszni. Az igazgató rábízta a … Olvass tovább
A minap a tévében láttam leírva a következő szót: Melbourneben. Furcsán néz így ki, nem is helyes… Tény, hogy az idegen szavak, nevek írása nem könnyű feladat, de nem is megoldhatatlanul nehéz. Általában közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk a magyar toldalékokat. Például: Birminghamben. Melbourne esetében azonban egy kötőjel hiányzik a leírt szóból, így helyes: Melbourne-ben. Vannak ugyanis … Olvass tovább
Azt mondják, a téma az utcán hever. Néha valóban így van, de napilapos újságíróként megtanultam az uborkaszezon fogalmát is. Amikor tényleg nem történik semmi, mégis meg kell tölteni az oldalakat. Ilyenkor nem árt, ha nagyon kreatív az ember, és persze – mint minden szakmában – itt is létezik néhány trükk. Bloggerként is szembesülhetünk időnként azzal, … Olvass tovább
A címválasztás árulkodó; ismét egyik kedvenc – és kimeríthetetlen – témám következik: egybeírás és különírás. Vannak olyan kifejezések a magyar nyelvben, amelyek mást jelentenek egybe- és különírva. A múltkor már volt szó erről az angoltanár és az angol tanár kapcsán, most egy újabb eset következik. Ha valakinek valami rosszulesik, vagyis kellemetlenül, fájdalmasan érinti, akkor egybeírjuk. … Olvass tovább
Mindkettő helyes, csak éppen mást jelentenek. Pontosan úgy, mint az áru és az árú esetében. A falu főnév, a településfajtát jelöli. Például: a falu főutcája. A falú pedig melléknév, általában még egy jelző szokott előtte állni. Például: a piros falú házban lakik. Ha bizonytalanok vagyunk, mikor melyikkel van dolgunk, foglaljuk mondatba, vagy teszteljük kérdőszóval. Mi … Olvass tovább
Először hivatalos iratokban bukkant fel, később a sajtónyelvben is elterjedt, és ma már gyakorinak számít a kerül megrendezésre/bemutatásra/megépítésre stb. kifejezés. Szép karrier van mögötte… 🙂 Én kerülöm, mindjárt leírom, miért. Induljunk messziről! Régen a magyar nyelvben is volt az igéknek szenvedő – idegen nevén passzív – ragozása. Közhírré tétetik! Ismerős? Ez az! Megépíttetetik, bemutattatik, megrendeztetik … Olvass tovább
Böngésztem a hirdetéseket, és megakadt a szemem a következőn: angol tanárt keres egy iskola. A szövegből aztán kiderült, hogy valójában angoltanárról van szó. 🙂 Mi a különbség? Az angol tanár tulajdonképpen angol nemzetiségű tanár, aki bármilyen tantárgyat oktathat, míg az angoltanár, aki bármilyen nemzetiségű lehet, angol nyelvet tanít. Egy szó tehát a fizikatanár, a matematikatanár, … Olvass tovább
A napokban láttam leírva a következő szót (nem mondatkezdő helyzetben): Melbourne-i. Az, aki klaviatúrára vetette, jól érezte, hogy kötőjellel kell írni, abban hibázott, hogy meghagyta a tulajdonnévre jellemző nagy kezdőbetűt. Vagyis a helyes írásmód: melbourne-i. Gyorsan meg is magyarázom, miért. Idegen szavak vagy nevek esetében – ahol az adott nyelv helyesírását követjük – a toldalékot … Olvass tovább
Az év első fele az adóbevallások időszaka is, így a mai bejegyzésnek az adózás lesz a témája. Hogyan? Természetesen helyesírási szempontból! Forrásom ezúttal is a jelenleg érvényben lévő helyesírási szabályzat. A legismertebb adónem a személyi jövedelemadó, röviden szja. (Pont nem kell a végére, csak a mondat befejezése indokolta.) Az szja-t be kell fizetni a megadott határidőig, … Olvass tovább